Pár nappal korábban Izrael bűnös etnikai tisztogatási műveletet indított a megszállt Kelet-Jeruzsálemben: hozzálátott annak a tervnek a megvalósításához, amely 2000 palesztint lakoltatna ki erőszakkal a Sejk Dzsarra és az Al-Busztán negyedből. Amikor az ott lakók kiálltak életük, lakóhelyük és otthonaik védelmében, az izraeli állam brutalitással válaszolt: az utcán és az imahelyeken támadta meg a palesztin embereket.

A palesztin népet sújtó erőszakos kisajátítás nem új keletű. 1948-ban, Izrael állam alapításakor a cionista milíciák mintegy 750 ezer palesztint űztek el a városokból és falvakból, elrabolva otthonaikat és ingóságaikat. Ez Nakba-ként él az emlékezetben, ami arabul katasztrófát jelent.

Ám a Nakba soha nem ért véget. 1948 óta a palesztin nép földjének 85%-át vette el Izrael. A militarizálódó Izrael állam szabadtéri börtönökbe zárta a palesztinokat, és rendszeresen rajtuk próbálja ki kegyetlen haditechnológiáját: megmérgezi a talajt, szennyezi a vizet, terrorizálja az embereket.

Most, amikor izraeli bombák zuhognak Gázára, sokkoló videók járják körbe a világot, újabb és újabb atrocitásokat tárva fel. „Halál az arabokra!” rigmust kiabáló ultranacionalisták róják a megszállt területek utcáit, otthonukban terrorizálják a palesztinokat, kifosztják üzleteiket. Üvegcserép jelzi, merre jártak.

A nyugati vezetők és a nemzetközi sajtóorgánumok serényen a „konfliktus” befejezésére szólítottak fel, nyugalomra intve „mindkét oldalt”, és felidézve Izrael jogát az „önvédelemre”. Ez a groteszk mellébeszélés csupán az izraeli állam által elkövetett terrorkampány jelentőségének csökkentésére szolgál – és erőszakra formált monopóliumának megerősítésére.

Izrael szándékai világosak: erőszakkal alávetettségbe kényszeríteni a palesztin népet, és mindörökre elűzni földjéről. „Izrael nem készül tűzszünetre” – hangsúlyozta Beni Ganc védelmi miniszter egy vészjósló nyilatkozatban. „A műveletnek jelenleg nincs befejezési időpontja. Csak amikor teljes lesz a csend, akkor beszélhetünk majd nyugalomról.”

Legyen világos: nem tehető egyenlőségjel elnyomó és elnyomott, gyarmatosító és gyarmatosított közé. Izrael egy atomfegyverekkel rendelkező állam, amelynek hadseregét az Egyesült Államok kormánya évi 3,8 milliárd dollárral támogatja. A palesztinokat minden oldalról falak és őrtornyok zárják körül. Kevés eszközük van jogaik védelmére Izrael harci gépezetével szemben.

Tudjuk, hogy a palesztin nép nem félemlíthető meg fenyegetésekkel és erőszakkal. A világ népei időről időre tanúi lehetnek annak, ahogy a palesztin ellenállás erőre kap a közösségek és a szent helyek, az otthonok és a föld védelmében. Üdvözöljük ezt az ellenállást, és, tudva, hogy a palesztinok szabadsága szorosan összefügg a sajátunkkal, támogatjuk a palesztinok jogát a védelemre és a felszabadító harcra.

Most, hogy Izrael ostromot indított a palesztin otthonok ellen, a világ szolidaritása és ébersége fontosabb, mint valaha.

Mi, a Progresszív Internacionálé tagjai, felhívást intézünk a világ progresszív erőihez: meneteljenek milliomodmagukkal a palesztin életekért, a palesztin méltóságért, a palesztin felszabadításért. Eljött az idő, hogy véget vessünk a Nakbának, bojkottáljuk az apartheidrezsimet, kivonjuk a tőkét a háborús gépezetből, és szankcionáljuk e bűnök elkövetőit.